Nyugta helyett számla

Tavaly a 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/A.§-a rendelkezett azokról az értékesítést végző személyekről, akik eddig úgy kerülték ki a pénztárgép használatát, hogy nem nyugtát adtak eladáskor, hanem szabályos számlát állítottak ki.

A rendelet szerint ezt a tevékenységet úgy kellett tekinteni, mintha gépi nyugtakibocsátással történne a nyugták kiadása. A kibocsátott számlákkal kapcsolatosan csak akkor keletkezett adatszolgáltatási kötelezettség, ha azok nyugta helyett kerültek kiadásra. Amennyiben már eleve számlát kellett adni a hatályos törvények szerint, akkor azon esetekről nem.

Változások 2015-től

2015. január 1-től az 50/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 9/A. és 9/B. §-ai hatályon kívül lettek helyezve, és helyettük a 9/C. § lépett hatályba.

De mennyire írja felül az új szabály az adatszolgáltatási kötelezettség 2015-ben is érvényes szabályait?

A 2014-es főszabály, mely szerint nem kell adatot szolgáltatni olyan számlákról, melyek nem nyugtaadás helyett kerültek kiadásra, most is hatályos.

Két fontos változás azonban életbe lépett január 1-től a pénztárgép használatát előíró tevékenységet végzők számára:

1. 2014-ben a rendelet szerint csak annak kellett adatot szolgáltatnia, aki nyugta helyett bocsátott ki számlát. 2015. január 1-től viszont akkor is kell adatot szolgáltatni, ha a számlaadás mellett nyugtaadás is történt.
2. 2014-ben heti rendszerességgel kellett adatot szolgáltatni. 2015. január 1-től viszont havonta szükséges az adatszolgáltatás. A számla kibocsátási dátumát alapul véve, a következő hónap 15-ig szükséges elektronikus úton adatot szolgáltatni, napi bontásban.